nagyfül – vigyor – csíkszem

Éjjel fél 3, pszzzzzz…
paya - Buli, Hogymikvannak, Minden cikk - 2007.05.6.

Ilyent még nem csináltam. Pontosabban igen, de nem ilyen körülmények között.

Történt, hogy Grizli cimborám elhívott a szombat esti koncertekre a Presszóba. Nem gondoltam komolyan, hogy be is megyek vele és Csipcsalával, de meggyőztek a kiszűrődő zajok. A belépő sem volt veszélyes.

Hallgattuk a zenéket, beszélgettünk a szünetekben, egész jó volt. Sőt, a zenék egészen kiválóak voltak: October Sun, majd főételként a Nomad.

Semmit nem tudtam róluk. Az elsőnek mintha már hallottam volna a nevét, de fogalmam sem volt a stílusról. A másodiknak júniusban jelenik meg az első albuma. Kiváncsi voltam, mitagadás. Megérte engedni az oldalamat furkálónak, mert nagyon nagy zenei élményben volt részem! Nem mindenre mondom ezt, de most be kell vallanom: nagyon élveztem.

Aztán 2 körül elindultunk haza. Safjor voltam, a kicsi Ka jól muzsikált alattunk.

Bálinték háza előtt megálltunk, elbúcsúztunk, majd kezdtek kikászálódni a kocsiból. És akkor meghallottuk: pszzzzzzz…

Defekt. Jobb hátsó.

Az eső már nem szakadt, szerencsére. Annyi ideje még volt a guminak, hogy betolassak egy parkolóba. Ezután életem hátralévő részének meghatározó élménye következett:

A Szabó testvérek szakértő és teljesen elméleti közreműködése mellet sikerült töksötétben kereket cserélnem!

Boldog voltam- gondolhatjátok mennyire!

Óvatoskodva hazavazettem, majd szundi-mundi – lett volna, ha nem a defekt járt volna a fejemben. Fél 4 körül sikerült elszenderednem.

Ezen is túlvagyok. Nem semmi!

UPDATE:
Ma dél körül, bolognai főzés közben kipillantottam az ablakon, és lám: Erdős Kollégát is elkapta a szerelési láz! Anyák napján – gondolom ajándékba – kereket cserélt az édesanyja kocsiján. Gratula, welcome to the club!